Glück György

Üdvözlöm

Képek a természetből

Kedves Látogató!

Köszönöm, hogy megtisztel figyelmével.

Képrendelési lehetőség


A képrendelés a képek számának és a kívánt képméretnek az email-beli elküldésével lehetséges. A kép számát megjelenítheti, ha az egérmutatóval rááll egy képre.

Emailcím: gluck@chello.hu

Telefonszám: 06-20-368-1101





Természetfotós ars poeticám

Nehezen telnek a hétköznapok. Feszülten figyelem az időjárás jelentéseket. Nagyon várom már a hétvégét. Gondolataim el-elkalandoznak, messze járnak. Tervezgetek, álmodozok, VÉGRE! Végre! Itt a péntek délután. Készülődöm, gondosan pakolok. Ne maradjon itthon semmi fontos! A ruháimat is kikészítem, hogy másnap a kora hajnali sötétségben ne kelljen villanyt gyújtani, hadd aludjon a család. „Gyorsan” alszom és öltözöm. Felhúzom a terepnadrágom, beleugrom a bakancsomba, magamra dobom a mellényemet, fel a hátizsákot, az állványt.

Sietek! Már várnak a barátaim. Vár a napfelkelte, a hegyek, a völgyek, a virágos rétek, a vizek partja, a csönd, a jó levegő. Kész varázslat!!! Egyet akarunk, egy a cél. FÉNYKÉPEZNI!! Megörökíteni a hajnali napfényben fürdő tájat, a fűszálon rezgő pókhálón csillogó harmatcseppeket. Az erdő mélyén bóklászó, üzekedő szarvasbikákat, a korhadt fa törzsén mászó bogarat, a tavalyi avarban megbúvó gombát, a nádas szélén halászó gémeket. Mindent, ami igazi, valódi, amit a természet alkotott.

Hajt a vágy, hogy lássam, hogy értsem, hogy megmutassam mindenkinek. Estére elfáradok, többször leizzadtam a hegymászásban, a tóparton sáros lett a ruhám. Éhes vagyok és szomjas, de boldog és izgatott. A filmem elfogyott, a kártyám is betelt. – Ez egy jó nap volt, - sóhajtok, - és már a következő hétvégére gondolok, hogy újra és újra átélhessem e varázslatot.






































Fotós önéletrajzom

1949-ben születtem.

A fotózással való ismerkedésemet egy, a nagyszüleimtől rám hagyott roll filmes KODAK BOX géppel kezdtem. Hogy működését megértsem, szétszereltem az egészet. (A váz ma is megvan.) "Komolyabb működésemet" egy születésnapomra kapott PAJTÁS géppel folytattam. Sorsa emlékezetem homályába vész. Majd tízévesen édesapámtól néha kölcsön kapott FED2-sel próbálkoztam inkább kevesebb, mint több sikerrel. Nyolcadik osztályos koromban a fekete-fehér laborálással is kísérleteztem! Később egy, aranyszínű, zsebbe való PENTI gép következett. A vele készült emlékképeim szintén nem hagytak maradandó nyomot a családi képek között.

És jött a nagy áttörés, az 1970-es évek. A Vadászati Világkiállítás Budapesten. Az ott látott természetfotók (Nimród Fotóklub) teljesen elvarázsoltak. Akkor éreztem először, ez igen, én is ilyen képeket szeretnék készíteni. No, ez még igen sokáig váratott magára. Elsőnek egy nekem akkor csodálatos ZENIT TTL-t vásároltam, aztán minden jött magától. Egyszer egy diatár, egyszer egy doboz diakeret, egyszer egy doboz diafilm, stb. Hamarosan vetítőt és vetítővásznat is kellett vennem. Szóval be voltam etetve! A kilencvenes évek elejéig nem volt semmi probléma. Rengeteg emlékkép, családi portré és néha-néha egy-egy természetábrázolás is született.

Negyvenes éveimre romlani kezdett a szemem, s így autófókuszos gépre váltottam, egy "komoly" YASHICA-ra. De hamar kiderült, hogy amiről én álmodoztam, azt ezzel a géppel nem lehet megcsinálni, mert a cég nem fejlesztette tovább ezt a típust. MINOLTA DINAX5 következett, agyon automatizálva. Ahogy kézbevettem, kinyílt, becsukódott, kitolódott, behúzódott, villogott, püttyögött. Nem tudtam megszokni, gyorsan eladtam. Közben autodidakta módon tanultam, olvastam mindent, ami a témába vág. Beiratkoztam a TIT előadásaira Szimán Oszkárt hallgatni. A kilencvenes évek vége felé kezdtem kiokosodni. Vettem egy CANON EOS 5-t, beiratkoztam a NIMRÓD Fotóklubba és 1997-től rendszeresen odajártam hallgatni, nézni, tanulni. Majd két év szünet következett és csak vettem és fogyasztottam a FUJI VELVIA és PROVIA filmeket. Az eredményüket jól elástam a fiók mélyére.

Hát Isten malmai lassan őrölnek! Közben sok segítséget kaptam kedves szomszédomtól, Csák Miklós fotóművész barátomtól is. Így telt az idő és csak ragadt rám valami ebből a művészetből.

2002 őszén megismerkedhettem a FOTO NATURA Természetfotó Egyesület alapítójával, elnökével, Szalánczy Bélával. Azóta a FOTO NATURA klub tagja vagyok.

Működésemnek a kétezres évek derekán azért pozitív eredményei is mutatkoztak!
MAFOSZ elismerések, bemutatkozó cikk és fotók a VADGAZDA vadászújságban.
Címlapkép és cikk a FOTO ART fotómagazinban.
Országos kiállításokon való részvétel.
2009. Önálló fotókiállítás.
Részvétel az Iparművészeti múzeumban rendezett természetfotó kiállításon.

Mi a kedvenc témám? Igazán minden érdekel. Vízparti táj, emlős, madár, makró, virág, fák, stb.

Látom, érzem, hogy többet kellene fényképezni, de hát a dolgozó embernek a hobbijára jut a legkevesebb ideje. A varázslat még tart!

Én igyekszem!